A légzőtornával növelhető a rekeszizom erő, és a mellkas rugalmassága, javítható a szövetek oxigén ellátottsága, csökkenthető a légúti váladék mennyisége.
Rendszeres gyakorlással javul a terhelhetőség és az életminőség, néhány gyakorlatot szeretnénk ajánlani.
dr. Kerti Mária
gyógytornász Országos Korányi Pulmonológiai Intézet.
Attól a pillanattól kezdve, hogy a diagnózis megszületik, a beteg különböző lelki stádiumokon megy keresztül: tagadás, düh, alkudozás, depresszió és elfogadás. Sokat segíthet, ha bármelyik szakaszban a szakmai segítség, (onkopszichiáter, pszichológus, mentálhigiénés szakember, pszichológus, lelkigondozó) aki támogatja a beteget.
A segítő szakember abban is segíthet, hogy megkönnyítse a páciens számára a saját állapotváltozásaihoz való alkalmazkodást, s hogy képes legyen megfogalmazni az őt gyötrő pszichés problémákat, miközben a gyógykezelése tart. Nagyon mély, komoly szorongásoktól kezdve kimondásra kerülhetnek egyszerű gyakorlatias kérdések is.
A gyógyulásba vetett hit. Fontos terápia a biztatás, hogy a beteg ne adja fel a küzdelmet lélekben. A lélek állandósuló feszültsége, a levertség és a hitehagyott állapot ugyanis nagyon sok energiát von el a betegtől, és ez elősegíti a testi tünetek erősödését is. Viszont a pszichés kiegyensúlyozottság és az a tudat, hogy a beteg nincs egyedül a harcában, olyan erőket képes mozgósítani, amelyek fokozzák a gyógyszerek hatékonyságát, és javítják a beteg állapotát.
Lélek lépés a gyógyulásért. Nagyon fontos, hogy a segítő kapcsolatban a fókusz a betegen legyen. Fogadjuk el és tartsuk tiszteletben az ő testi-lelki-szellemi állapotát, igényeit, hangulatát, hitét vagy hitetlenségét, semmiképpen nem erőltetve a változást. Kísérjük a beteget, útitársként szegődve mellé az ő ritmusában haladva vele élete nehéz szakaszában.
A dohányzás biztos, hogy hátrányosan befolyásolja a kezelés menetét rontja a kilátásait.
A dohányzás növeli a légutak irritációját a fertőzések kockázatait, gyengíti a tüdejét a szívét és az immunrendszert.
Mindez nehézséget komplikációt okozhat a kivizsgálás, a műtét vagy a sugárterápia során. Nehéz letenni a cigarettát tudjuk, mondani könnyebb, mint megtenni, de higgye el érdemes és van segítség. Most nagyon sok mindennel kell szembenéznie, de mi az, amit Ön tud megtenni önmagáért és az állapota javulásáért?
Nagyon sokan segítik most Önt orvosok, ápolók, hogy a legjobb kezelést a legjobb ellátást kapja a hozzátartozói is minden bizonnyal teljes segítő figyelmükkel önfelé fordulnak. Nem bántani és hibáztatni szeretnénk, hanem segíteni Önnek, kérjük kérdezze kezelő orvosát, van e helyben személyes tanácsadó segítség. Bátorítanánk keresse őket, segíteni szeretnének és nem hibáztatni Önt:
Ez egy olyan ingyenes program, ami heteken keresztül kiséri a leszokása útját és támogató tippekkel, személyre szabott tanácsokat ad, előre megbeszélt időpontokban. Dicsérő szót kap a megtett, és útmutatást az Ön előtt álló feladatokhoz. Nincs egyedül!
A légzésrehabilitáció tevékenység kedvező hatású a szív-érrendszerre, a végtagizmok, fő légzőizom (rekesz) és légzési segédizmok státuszára és a légzésmechanikára (rekeszizom elhelyezkedésére és a mellkasban végzett működésére). A légzésmechanikai állapot javítására a kontrollált légzési technikákat, légzőtornát, mellkasmobilizációs technikákat alkalmazhatjuk, míg az anyagcsere folyamatokra speciális tréningprogramokkal hathatunk. A tréningprogramok a légzőizmokra, a felső és alsó végtagi izmokra egyaránt irányulhatnak.
A műtét utáni szövődmények tekintetében elsődleges, hogy a beteg már ne dohányozzon, amikor műtétre kerül illetve ezt megelőzően legalább 2-3 héttel. A légzésfunkció romlása tüdőfunkció romlása szintén jelentős faktort jelenthet, amely létrejöhet pl. COPD, tüdőfibrózis, mellkasfali deformitás következtében. Az elhúzódó műtét és az elhízás is komoly veszélyforrás. A alacsony fizikai teljesítőképesség és fizikai aktivitás is egyértelmű növeli a rizikót.
A tüdő egyes részeinek az eltávolítása (reszekció) tovább csökkenti a műtét előtt is beszűkült légzési tartalékot. A gázcsere, vérgázértékek nyomonkövetése fontos lehet, mert oxigénhiányos állapot és szén-dioxid felhalmozódás is kialakulhat. A felszaporodó fokozott köpetennyiség légzési elégtelenséghez vezethet.
A program időtartama kb. 3 hét. A légzőizom rendellenes működése és a mellkasi felfújtság javítására különböző technikákat alkalmazhatunk. A kontrollált légzési
technikák (csücsörített ajakfékes légzés, rekeszi légzés, törzs előredöntése 45 fokkal) segítik a mellkasi felfújtság csökkentését, a légzésmechanika javítását és a megfelelő légzésritmus elérését. A köpetfelhalmozódás és mellkasi felfújtság javítására kiválóan
alkalmas eszközök vannak. A pszichoszociális támogatás a daganatos betegek előkészítésében, és az ellátásban minden fázisban létfontosságú, amely a légzésrehabilitációs tevékenységhez kapcsolódik. A dietetikai tanácsadás ugyanúgy a program szerves része a nagyszámú kórosan lesoványodott vagy éppen elhízott beteg miatt.
Az izomvesztésből és csökkent izomerőből adódó izomgyengeség összefüggésben van a megnövekvő halálozással. Az izomtömeg a testösszetétel elemzésben a legerősebb előrejelző faktor. A tüdőrák-függő izomvesztés kialakulásában szerepet játszik a felgyorsult anyagcsere, a tüdőrák kiváltotta hormonok kiválasztása, és a csökkent fizikai aktivitás. 12 hetes kontrollált rehabilitációs programmal az izomveszést vissza lehet fordítani. További elemzést igényel ezen betegek életminőségének, teljesítőképességének és túlélésének a hosszú-távú vizsgálata.
Dr. Habil. Varga János Tamás
Daganatos betegség esetén a táplálkozás kiemelt jelentőséggel bír. Kiegyensúlyozott, vegyes étrend a javasolt, ahol kerüljük bármely ételek tiltását és inkább a mértékletességre helyezzük a hangsúlyt. Fogyasszon kímélő fűszerezésű, könnyen emészthető ételeket gyakrabban, valamint kerülje a szélsőséges diétákat.
Egyes élelmiszereket javasolt rendszeresen fogyasztani valamely kedvező tulajdonságuk miatt (pl. magas vitamintartalom), ugyanakkor másokat ajánlott ritkábban, kisebb mennyiségben bevinni a szervezetbe (pl. kristálycukor). Érdemes mindemellett megjegyezni, hogy a táplálkozás egyénfüggő, így a fennálló egyéb társbetegségekhez, mellékhatásokhoz is alkalmazkodni szükséges (pl. cukorbetegség).
A helyes táplálkozás célja itt a sebgyógyulás elősegítése, a fertőzések megelőzése, leküzdése,a regenerálódás, továbbá a megfelelő tápláltsági állapot fenntartása, visszaállítása.
A kezelések hatásaként a betegek gyakran legyengülnek, veszítenek súlyukból, így a terápia sikerességét is segíti az energia-, és fehérjedús étrend. Elsődleges cél az optimális testtömeg elérése, fenntartása, megfelelő (erő)tartalék képzése. Daganatos betegeknél, kifejezetten a tüdődaganatoknál, 10-ből 4 személy alultáplált. Ez jelentheti a nem megfelelő fehérje- vagy energiabevitelt, de magából a betegségből adódóan szervezetük több kalóriát igényel.
Testünknek jól hasznosuló, teljes értékű fehérjékre van szüksége, amelyek beépülnek az izomzatba, erősítik a szervezet ellenálló-, védekezőképességét, részt vesznek a sejtek felépítő folyamataiban. Ezek a komplett fehérjék azok, amik tartalmazzák az összes esszenciális, szervezet által nem előállítható aminosavat. Kiváló fehérjeforrások a tojás, a tej és tejtermékek, valamint a hús- és húskészítmények. Húskészítmények esetében javasolt kerülni a füstölt, pácolt, illetve a tartósított termékeket.
A kezelések mellékhatásaként előfordulhat átmeneti vagy állandósult laktózintolerancia, ahol a laktózmentes termékek jelentenek megoldást. Magas fehérjetartalmúak még a hüvelyesek (pl. zöldborsó, lencse) és az olajos magvak (pl. dió, mogyoró) is. Fogyasszon nassolnivalóként dióféléket (magas energia-, zsír- és fehérjetartalom), de csemegézhet napközben még joghurtot (a görög joghurt magasabb zsírtartalmú, így testtömeg gyarapítás céljából előnyösebb) müzlivel és gyümölccsel, gyümölcs vagy tejes turmixokat, pudingot vagy sós kekszet sajttal. A testtömeg gyarapítására jó eszköz lehet még a napi többszöri (akár 6-8 alkalom), de egyszerre kisebb mennyiségű étkezés, így emésztőrendszerünket kevésbé terheljük meg. Figyeljen továbbá, hogy a folyadékot igyekezzen az étkezések végén elfogyasztani, ezáltal később érez telítettség érzetet, több táplálékot tud elfogyasztani 1-1 alkalommal. Azonban a naponta elfogyasztott folyadék mennyisége szintén kiemelt jelentőségű. Általánosan elmondható, hogy testtömeg-kilogrammonként napi 30 ml folyadék bevitele fedezi a napi szükségletet.
A megemelkedett energiaigényt főként az alábbi élelmiszerekkel pótoljuk. Gabonafélék közül (kenyérfélék, zsemle, tészta, rizs, liszt) válasszuk a teljes kiőrlésű, barna, rozsos vagy korpás változatokat. A bennük lévő élelmi rostoknak köszönhetően szervezetének védekezőrendszerét is erősíteni tudja (pl. alma, zöldborsó, zabpehely, tönkölybúza, csicsóka), továbbá vércukorszint-, koleszterinszint-csökkentő hatásuk is ismert, valamint székrekedés esetén is hatásosak. Szájnyálkahártya-fekély kialakulásakor azonban érdemes kerülni a magvas/korpás termékek fogyasztását, áttérni a fehér lisztből készült pékárukra, elkerülve ezzel a nyálkahártya további izgatását. Magas élelmi rosttartalmúak még a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket érdemes minél többször nyers formában fogyasztani, főképp az idényjellegűeket, hiszen ezek rendelkeznek a legmagasabb vitamin- és ásványianyag-tartalommal.
Naponta 5 alkalommal, nagyjából összesen 400-500 gramm mennyiségben fogyasszon belőlük, akár a szendvics mellé, főzelék formájában, gyümölcssalátaként vagy egy frissítő turmixban. Antioxidáns (szerepe a szabadgyökök hatástalanítása, betegségek megelőzése), valamint fitonutriens (hozzájárul többek között a keringési, a daganatos, illetve a gyulladásos betegségek megelőzéséhez, enyhítéséhez) tartalmuknak köszönhetően szervezetünk védekező rendszerét, ellenálló képességét növelheti rendszeres fogyasztásukkor. Sütés-főzés esetén a zsiradék felhasználásakor kerüljön előtérbe a növényi olajok használata (pl. napraforgóolaj, olívaolaj, tökmagolaj, szőlőmagolaj, stb.). Az állati eredetű zsiradékokat (pl. vaj, zsír), de ide tartozik a kókuszolaj is, magas koleszterin- és telített zsírsav tartalmának köszönhetően javasolt kerülni.
A kezelési módok tekintetében újabb étrendi változtatásokra kerülhet sor a mellékhatások függvényében. A legfontosabb tényező, amelyet figyelembe kell venni, hogy az emésztőrendszert érintő mellékhatások következtében romlik az emésztés folyamata, így a tápanyagok felszívódása. Tapasztalhat hányingert, hányást, hasmenést, nyelési nehezítettséget, étvágytalanságot, akár székrekedést is. Étvágytalanság esetén a folyadékfogyasztást igyekezzen az étkezések végére hagyni. Próbáljon naponta több alkalommal kisebb mennyiségű ételeket fogyasztani. Ha egyéb panaszok nem állnak fenn, bármit ami jól esik. Ha hányingert tapasztal hideg víz lassú kortyolgatása enyhítheti a panaszokat, esetleg 1-2 darab sós keksz elfogyasztásával. A folyadék pótlása hasmenés és hányás idején is elsődleges szempont. Hasmenéskor érdemes zsírszegényebb ételeket fogyasztani, kevesebb zsiradékot használni főzéskor, valamint a hasmenést követő 1-2 napig tejmentes étrendet tartani. Ha nyeléskor érez nehezítettséget, váltson pépesebb, nedvesebb állagú ételekre, kerülje a száraz ételek (pl. rizs) fogyasztását. A szájnyálkahártya gyulladása esetén szintén a csúszósabb ételeket válassza, továbbá kerülje a nyálkahártyát irritáló csípős fűszerek (pl. torma, bors, mustár, stb.), valamint a paradicsomos ételek és a citrusfélék fogyasztását is. Szintén irritálhatja a nyálkahártya felszínét a magasabb rosttartalmú, korpás pékáruk fogyasztása is. Székrekedés fennállásakor pedig növelje mind a rost-, mind a folyadékbevitelt.
A kezelések mellékhatásaként szintén gyakran előfordulhat különféle ételekkel szembeni ételundor, úgynevezett averzió. Leginkább tapasztalt ez a húsfélékkel szemben, amely leggyakrabban átmeneti állapot. Ebben a periódusban ugyanakkor különösen figyeljen a megfelelő fehérjebevitelre, így a tojás és tejtermékek fogyasztására. Ha műtéti megoldásra kerülne sor, az azt megelőző és követő 1-2 hétben javasolt az alábbi étrendi módosításokat figyelni. Ajánlott kerülni a puffadást okozó (hüvelyesek, szénsavas italok), valamint a zsírosabb ételeket, azonban a fehérjebevitelre minden étkezés alkalmával figyeljen, hogy húsfélét, tejterméket vagy tojást tartalmazzon. Próbáljon naponta több alkalommal, kisebb mennyiségeket elfogyasztani, hiszen szervezetének kifejezetten nagy szüksége van a megfelelő energiamennyiségre.
A daganatellenes kezelés következményeként kialakulhat vérszegénység is, ami nem csak a betegek életminőségét rontja, hanem a kezelés hatékonyságát is csökkenti. Ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhat a gyógyulási és túlélési esélyekre. Vashiány léphet fel a szükségletnél kisebb bevitel, a felszívódás zavara vagy a különféle vérzések miatt is. A megfelelő vasellátottsághoz szükséges ügyelni arra, hogy a táplálkozás kiegyensúlyozott legyen. Az állati eredetű élelmi anyagokban (hús, máj, hal) található vas jobban felszívódik, mint a növényi eredetű (kakaópor, száraz hüvelyesek, paraj, zabpehely). A felszívódást előnyösen befolyásolja a megfelelő C-vitamin bevitel (zöldségek, gyümölcsök). A C-vitamin igényt növeli: környezeti stresszhatás, dohányzás, egyes gyógyszerek, lázas állapot, műtéti beavatkozás. Ugyanakkor a vasfelszívódást gátolja a kávé és az erősre főzött tea nagyobb mennyiségű fogyasztása – a csersav tartalma miatt-, illetve a gabonaneműek korpájában lévő anyagok (fitátok).
Vincze Klaudia
Dietetikus
Legutóbbi hozzászólások