Kezelések

SEBÉSZETI BEAVATKOZÁS

A diagnosztikus vizsgálatok után az onkoterápiás team körültekintő döntése határozza meg a kezelések további menetét.

Az onkoterápiás team tüdőgyógyász, onkológus, sebész, radiológus, sugárterapeuta és pathológus szakorvosokból álló csoport. Együttesen mérlegelik, hogy valóban a betegre szabottan tudják meghatározni a legjobb kezelési folyamatokat.

 

Műtét:

Igazolt tumoros folyamat esetén és ha beteg általános állapota és a daganat kiterjedése lehetővé teszi születik meg a döntés, hogy sor kerülhet e a műtétre. Ezért nagyon körültekintő állapotfelmérés következik, hiszen fontos tudni, hogy van-e a betegnek magas vérnyomása, cukorbetegsége, vagy egyéb krónikus megbetegedése. Fel kell mérni a tüdő, a szív, a máj, a vese állapotát, a szervek működését, hogy altatható-e a beteg, hiszen mindezen információ alapján dönthető el, hogy műtőasztalra kerülhet-e, vagy sem.

Fontos a dohányzás mielőbbi elhagyása.

Akkor is tisztában kell lenniük az orvosoknak mind ezekkel a körülményekkel, ha az derül ki, hogy valamilyen okból nem lehet megoperálni a beteget, hiszen ebben az esetben általában gyógyszeres terápiát javasolnak, aminek megválasztásában szintén ezen az információk adhatnak támpontot.

A műtét célja lehetőleg az összes kimutatható rákos szövet eltávolítása és a betegség pontos szövettanának és molekuláris típusának meghatározása.
A műtét során eltávolítják azt a tüdő részt, ahol a daganat található, számos esetben az egyik tüdőfél eltávolításával oldható csak meg. Egyre gyakrabban valósul meg az úgy nevezett kulcslyuk sebészet, ami egy kis metszésből történik és sokkal könnyebb a műtétet követő felgyógyulás.

A műtét teljes érzéstelenítésben zajlik, sokszor altatásban és 3-10 napig tartó kórházi kezelést igényel. Szövődmény esetén ez az idő hosszabb is lehet.

 

A műtét után a fizioterápia, a gyógytorna és a légzőgyakorlatok segítenek minél előbb felépülni, ezek a rehabilitáció fontos szempontjai.

A további teendőket többnyire a szövettan eredménye határozza meg. Ha korai stádiumú a daganat, nem keletkezett áttét, és a nyirokcsomókban sincs érintettség, akkor sok esetben elég, hogy szorosan, 3 havonta követik a beteget a szükséges képalkotó vizsgálatokkal, figyelik, hogy kiújul-e a daganat. Napjainkban az onko-pulmonológiában is egyre inkább előtérbe kerül az ún. rásegítő kezelés – orvosi nevén adjuváns terápia – alkalmazása, amely egyéb daganatfajták kezelésében már régóta bevett módszer.

KEMOTERÁPIA

 

Ezt a gyógyszeres kezelést– többnyire citosztatikumot–jelent, amit annak érdekében alkalmaznak, hogy a nyirok- és véráramba bekerülő, keringő daganatsejtek ne tudjanak osztódni és ne alakuljon ki áttét.

Annak eldöntése, hogy kapjon-e a beteg adjuváns terápiát, különös jelentőségű annak fényében, hogy elvileg daganatmentessé operált páciensről van szó, és nem cél, hogy a közérzetét nagyban rontó mellékhatás alakuljon ki a kezelése folytán. Arra is figyelmet szentelnek, hogy – mivel remélhetőleg a beteg meg fog gyógyulni – a gyógyszer késői mellékhatásai ne okozzanak egészségkárosodást.

Ezt a döntést is az onkoteam hozza meg, nagy felelősséget igénylő döntés, ahogy a kezelési folyamat minden egyes szakasza is az.

A Komplex onkoterápiára alkalmas mind kissejtes, mind nem kissejtes tüdőrák esetében, gyakran műtéti vagy sugárterápiával kombinálva adják a kemoterápiás kezelést.

Hogyan zajlik a kezelés?

  • A kemoterápiát a kórházban kapják a páciensek.
  • Általában összesen 4-6 kezelést jelent, lehetnek eseti eltérések.
  • A gyógyszert tabletta vagy infúzió formájában kapják a betegek.

Mivel kemoterápia nem csak a rákos sejteket érinti, hanem a test egészséges sejtjeit is, a kezelés mellékhatásokat okozhat. A leggyakoribb mellékhatások a következők:

  • Hányinger
  • Fáradékonyság
  • Vérszegénység
  • Fokozott a vérzés és fertőzés kockázata
  • Hajhullás
  • Zsibbadás az ujjakban és a lábakban

A legtöbb mellékhatás átmeneti és a kezelés befejezése után fokozatosan megszűnik, nem mindenkinél és nem azonos mértékben jelentkeznek a mellékhatások.

IMMUNTERÁPIA

Az immunterápia a közelmúltban jelent meg bizonyos tüdődaganatok új kezelési lehetőségeként. Bár minden daganat kezelés okozhat mellékhatásokat, az immunterápia általában jól tolerálható; ez részben a hatásmechanizmusának köszönhető.

Immunrendszerünk folyamatosan azon dolgozik, hogy megőrizze egészségünket. Felismeri a veszélyeket, például a fertőzéseket, vírusokat és a növekvő tumor sejteket, és harcol ellenük. Általánosságban elmondható, hogy az immunterápia a saját immunrendszerünket használja fel a daganat elleni kezelésre.

A kezelés lényege, hogy a gazdaszervezetet ismételten megtanítja a daganatsejtek idegenként való felismerésére és eltávolítására. Ma már a sugárterápiával kombináltan is alkalmazható az immunterápia, helyileg előrehaladott de távoli áttétet nem adó betegségben.

További jó hír, hogy már az ország számos centrumában olyan jól felszerelt sugárterápiás eszközpark áll rendelkezésre, amelynek köszönhetően nagy biztonsággal alkalmazható ez a kezelési mód, a betegeknek kevés mellékhatást okozva.

Természetesen mindenhez az onkológus, tüdőgyógyász és sugárterapeuta szakorvosok szoros együttműködésére van szükség.

SUGÁRTERÁPIA

 

A sugárterápia nagy energiájú sugarakat használ pl. röntgen, gamma sugarakat a rákos sejtek elpusztítására vagy károsítására, így korlátozhatja a rák terjedését. A sugarak befolyásolják a rákos sejtek osztódását, tehát a rákos sejtek elpusztulnak, vagy csökken az osztódás.

A sugárterápiának is lehetnek mellékhatásai mivel nem csak a beteg, de az egészséges sejteket is érintheti.

A mellékhatások megjelenhetnek mind röviddel a kezelés után (napokkal hetekkel), vagy akár sokkal a kezelés után (hónapokkal évekkel). Néha a mellékhatások sajnos, krónikusak.

A leggyakoribb mellékhatások a következők:
  • nyelési nehézség
  • légszomj
  • fáradékonyság
  • láz
  • köhögés

CÉLZOTT KEZELÉS

A tüdődaganatok gyógyászatának egyik legizgalmasabb fejleménye a célzott kezelések bevezetése. A kemoterápiás gyógyszerekkel ellentétben, amelyek nem tudnak különbséget tenni a normális sejtek és a tumoros sejtek között, a célzott terápiákat kifejezetten a tumoros sejtek megtámadására tervezték, azáltal, hogy a sejtek felszínén megjelenő célpontokhoz kapcsolódnak vagy azokat blokkolják.
Azok az emberek, akiknek előrehaladott stádiumú tüdődaganatuk van, és daganatuk bizonyos molekuláris biomarkert mutatnak kaphatnak célzott gyógyszeres kezelést.

Mivel a tumoros sejtek génjei fejlődhetnek, egyes daganatok ellenállóvá válhatnak a célzott kezeléssel szemben. Az ilyen kihívásoknak megfelelő gyógyszereket most vizsgálják a klinikai vizsgálatokban, amelyek gyakran fontos kezelési lehetőségeket kínálnak a tüdődaganatos betegek számára.

Ez a beteg szövettani mintájából vett molekuláris eredménytől függ. Sajnos csak a betegek kb. 10%-nál igazolhatóak genetikai eltérések, amik ilyen célzott kezelésre alkalmasak. A kezelést elsősorban előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban alkalmazzák

A tüdődaganat kezelésében fontos előrelépés volt, bizonyos fehérjék vagy molekulák felfedezése, amelyek részletesebb képet adnak az orvosoknak a daganatról. Ezeket a markereket biomarkereknek nevezik, mivel a sejtek felszínén vagy a sejteket programozó génekben találhatók.

Néhány amielyek a biomarkerek közé tartoznak:

– Epidermális növekedési faktor receptor (EGFR)

– Anaplasztikus limfóma kináz (ALK)

– K-ras mutációk (KRAS 1)

Tudnivalók a célzott terápiákról

A célzott terápia olyan kezelés, amely a szervezet meghatározott sejtjeire hatva leállítja vagy lassítja azok szaporodását. Ez a precíziós kezelés az adott személy sejtjeinek jellegzetességein alapszik. A kemoterápiától vagy a sugárkezeléstől eltérően a célzott terápiák úgy képesek leállítani a daganatos sejtek további terjedését és elpusztítani azokat, hogy eközben kevésbé károsítják az egészséges sejteket. A célzott terápiák azért képesek erre, mert a daganatos sejtek szaporodásában és terjedésében szerepet játszó meghatározott enzimeket, fehérjéket vagy egyéb molekulákat vesznek célba.

Hogyan hatnak a célzott terápiák? 

A célzott terápiák különféle módokon vesznek „célkeresztbe” bizonyos daganatos sejteket.

  • A daganatos sejtekben kimutatható specifikus „molekuláris hibák”, melyek a sejtek túlzott, kóros mértékű szaporodásához (tumorok kialakulásához) vezetnek. A célzott molekuláris terápia ezen mutációk, fehérjehibák ellen irányul, ezáltal a kezelés célpontja a daganatos sejt.

A célzott terápiák abban térnek el a kemoterápiától vagy a sugárkezeléstől, hogy ezek meghatározott biomarkerekkel rendelkező daganatos sejteket céloznak, így kevésbé vannak hatással  az egészséges sejtekre.

Hogyan tudhatom meg, hogy alkalmazható-e esetemben célzott terápia? 

Biomarker meghatározást kell elvégezni Önnél ahhoz, hogy kiderüljön, hogy Ön alkalmas-e célzott terápiás kezelésre a daganatos megbetegedésével szemben. 

A tüdőrák két fő típusa a nem kissejtes tüdőrák (angol rövidítéssel: NSCLC), illetve a kissejtes tüdőrák (SCLC). A tüdőrákok körülbelül 85%-a NSCLC, 15%-a pedig SCLC.

Egyeztessen az Önt ellátó egészségügyi szakemberekkel a biomarker meghatározás lehetőségéről az Ön esetében és az esetlegesen alkalmazható célzott terápiás kezelések várható kilátásairól.

A biomarker-meghatározás során olyan biológiai molekulákat keresnek a szövet-, vér- vagy testnedv mintából kinyertdaganatos sejtekben, amelyek segíthetnek az Önnél fennálló tüdőrák típusának meghatározásában. A biomarkereket más néven marker, tumormarker, genomikai marker, jellegzetes molekula, molekuláris diagnosztikum, illetve irányító mutáció néven is emlegethetik. 

Magyarországon jelenleg a következő mutációkra érhetőek el engedélyezett célzott terápiák: 

ALK

  • BRAF V600E
  • EGFR
  • MET exon 14 átugró
  • NTRK

RET

  • ROS1
  • Her2

Ha szeretne többet megtudni a biomarkerekről és a biomarker-meghatározásról, kérjük, olvassa el ezt a segédanyagot.

Mire számíthatok a célzott terápiás kezelés során? 

A célzott terápiák általánosságban kevésbé hatnak az egészséges sejtekre, emiatt várhatólag kevesebb mellékhatással járnak, mint például a kemoterápia vagy a sugárkezelés. Az esetleges mellékhatások a daganatos elváltozás      elhelyezkedésétől és az Önnél alkalmazott specifikus kezeléstől függően változnak. A leggyakoribb mellékhatások a következők lehetnek: hasmenés, bőrproblémák, magas vérnyomás, májproblémák, valamint a véralvadással vagy a sebgyógyulással kapcsolatos problémák. 

A célzott terápia a rákellenes kezelés fontos módszere. A kutatók egyre többet tudnak a daganatos sejtek meghatározott elváltozásairól, így újabb és újabb kezelési módokat fejlesztenek ki. 

Jelenleg csak néhány típusú tüdőrákot kezelnek rutinszerűen célzott terápiákkal. A betegek többségénél műtétre, kemoterápiára vagy sugárkezelésre is szükség van. Előfordulhat, hogy a célzott terápia hatékonyabb, ha másféle rákellenes kezelésekkel is kombinálják. 

A következőkben példákat mutatunk be a Magyarországon tüdőrákos betegeknél alkalmazható, engedélyezett célzott terápiákra:

Biomarker

Engedélyezett célzott terápia (TKI-k)

Hogyan hat ez a terápia? 

Hogyan adják be?

Milyen mellékhatásokkal járhat ez a kezelés?

Például: 

ALK

– Alektinib 

– Brigatinib

– Ceritinib 

– Krizotinib

– Lorlatinib

A daganatsejtek rendellenes szaporodásában érintett fehérjék gátlása.

Minden ALK-TKI-t szájon át alkalmaznak

Hányinger, hányás, izomfájdalom, hasmenés, székrekedés, a kéz vagy a lábfej duzzanata

EGFR

– Afatinib 

– Dakomitinib 

– Erlotinib 

– Gefitinib 

– Ozimertinib 

A daganatsejtek rendellenes szaporodásában érintett fehérjék gátlása.

A kis molekulatömegű EGFR TKI-ket szájon át alkalmazzák, az EGFR mAb-okat pedig intravénás (iv.) infúzió formájában

Bőrkiütés és száraz bőr, az ujj- vagy lábujjkörmök fertőzése, száj- és ajakgyulladás, étvágytalanság, köhögés

ROS1

– Krizotinib

– Entrektinib 

A daganatsejtek rendellenes szaporodásában érintett fehérjék gátlása

Szájon át alkalmazzák

Hányinger, székrekedés, hasmenés, hányás, kimerültség, izomfájdalmak

RET

– Pralszetinib

– Szelpercatinib

A daganatsejtek rendellenes szaporodásában érintett fehérjék gátlása

Szájon át alkalmazzák

Magas vérnyomás, vázizomzati fájdalom, kéz- vagy lábfejduzzanat, kiütés, kimerültség, szájszárazság, hasmenés, magas GOT-szint (májproblémák)

NTRK

– Entrektinib

– Larotrektinib

A daganatsejtek rendellenes szaporodásában érintett fehérjék gátlása.

Szájon át alkalmazzák

Kimerültség, hányás, hasmenés, szédülés, köhögés, székrekedés, hányinger, magas GOT- vagy GPT-szint (májproblémák)

KRAS

– Szotoraszib

A daganatsejtek rendellenes szaporodásában érintett fehérjék gátlása.

Szájon át alkalmazzák

Hasmenés, hányinger, fáradtság, májenzim-emelkedés, májkárosodás

BRAF V600E

– Dabrafenib

– Trametinib

A daganatsejtek rendellenes szaporodásában érintett fehérjék gátlása.

Szájon át alkalmazzák

Papillóma (szemölcsök), fejfájás, hányinger, hányás, hiperkeratózis (a bőr megvastagodása és megkeményedése), hajhullás, kiütés, ízületi fájdalom, láz, fáradtság, folyadékvisszatartás

MET exon 14 átugró

– Kapmatinib

– Tepotinib

A daganatsejtek rendellenes szaporodásában érintett fehérjék gátlása.

Szájon át alkalmazzák

A kéz vagy a lábfej duzzanata, hányás, hányinger, vázizomzati fájdalom, légszomj, kimerültség és gyengeség, étvágytalanság

Ha felmerül a célzott terápia alkalmazása, fontos tisztában lenni annak korlátaival is, mégpedig:

  • Előfordulhat, hogy a daganatos megbetegedés nem reagál a kezelésre még abban az esetben is, ha jelen van Önnél a megfelelő biomarker
  • Lehetséges, hogy a kezelésre adott válasz idővel megszűnik

Ha megszűnik a célzott terápia hatása vagy ha kiújul a rákbetegsége,      az azt jelentheti, hogy a daganatos sejtek ellenállóvá váltak a kezeléssel szemben. Olyan esetben fordulhat elő rezisztencia, amikor megváltozik a célpont (a biomarker), a célzott terápia pedig hatástalanná válik vagy a daganat újabb módot talál a növekedésre. Ezen a ponton újabb biomarker-vizsgálatra lehet szükség. Ez a vizsgálat újabb, célba vehető biomarkereket azonosíthat. 

A célzott terápiákkal végzett klinikai vizsgálatok is számottevő kezelési módot jelentenek a tüdőrákos betegeknek. A célzott terápiák fejlődése a klinikai vizsgálatokban résztvevő betegektől nyert információkon alapszik. Egyeztessen az Önt ellátó egészségügyi szakemberekkel a klinikai vizsgálatokról. 

ALTERNATÍV TERÁPIÁK

Mivel az alternatív szereknek nem ismerjük a mellékhatásait, és azt sem tudhatjuk, hogy milyen kölcsönhatásba lépnek az általunk kapott gyógyszerekkel, azt szokták kérni a betegektől, hogy legalább addig ne használják ezeket a gyógymódokat, amíg az aktív onkológiai kezelésük zajlik.

SZUPPORTÍV KEZELÉS

 

Szupportív kezelést kaphat, ha betegség előre haladott, ha a tüdőrák nem gyógyítható.

A kezelés a tüdőrák által okozott fizikai kellemetlenségekre vagy tünetekre összpontosít, ezek enyhítése a fájdalom csillapítása a cél, és a lehető legjobb életminőség biztosítása a beteg hátralévő életére. Szüksége lehet lelki támogatásra, pszichológus segítségére.

MELLÉKHATÁSOK TERÁPIÁJA

 

A tüdődaganat kezelése során kialakult mellékhatások terápiája

A szervezet reakciója a kemoterápiára, a sugárkezelésre vagy a célzott kezelésekre számos tényezőtől függ, például a kezelés hosszától, az előírt dózistól és a személy egészségi állapotától. A legtöbb mellékhatás rövid ideig tart, de egyesek a kezelés alatt, sőt, azt követően is fennállhatnak.

Bár a mellékhatások kellemetlenek vagy fájdalmasok lehetnek, ma már számos mód van a kezelés mellékhatásainak csökkentésére vagy akár megelőzésére.


Az alábbiakban az Ön által esetlegesen tapasztalt lehetséges
mellékhatásokról olvashat, ezek átmenetiek, nem mindenkinél és nem azonos mértékben különböző erőséggel jelentkeznek:

Koncentrációs zavarok

A terápia alatt, memória- és koncentrációs problémákat, valamint azt az általános érzést, hogy mentálisan nem működnek olyan jól, sokkal érzékenyebbek, mint általában, a betegek gyakran tapasztalják. Ne féljen segítséget, támogatást kérni olyan élethelyzetben van, amikor erre nagyon nagy szüksége van.

Fogászati problémák

A kezelés mellékhatásai közé tartozhatnak a fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák, beleértve a szájszárazságot és a szájfájást. Fontos, hogy minden fogászati problémáját, különösen a kezelés megkezdése előtt, de a kezelés alatt és után is, kezelőorvosával és fogorvosával is megbeszélje.

Hasmenés

A napi két vagy több laza székletürítésként definiált hasmenést a kemoterápia egyes típusai és a test bizonyos területeinek besugárzása okozhatja. Sok mindent tehet a hasmenés megfékezése érdekében. Kérje ki a dietetikus tanácsát.

Fáradtság

A fáradtság a daganat és a daganat kezelés leggyakrabban jelentkező mellékhatása. Feltétlenül jelezze ezt az egészségügyi személyzetnek, hogy mindent meg lehessen tenni a kezeléséért.

Hajhullás

A kemoterápiás kezelés okozta hajhullás azért következik be, mert a hajhagymák a kemoterápia hatására meggyengülnek, ami miatt a haj sokkal gyorsabban hullik ki, mint normális esetben.

Hányinger és hányás

Bár a daganatos betegek a kezelés alatt sokan tapasztalnak hányingert és hányást, léteznek olyan gyógyszerek, amelyek segíthetnek e mellékhatások ellenőrzésében.

Neuropátia

A kemoterápiában részesülő emberek egy része zsibbadást vagy bizsergést tapasztal a kezében és a lábában, amit az orvosok perifériás neuropátiának neveznek, a perifériás idegek károsodása okozza. Ez idővel elmúlik segíthet, a B vitamin pótlása.

Fájdalom

Ha a betegség vagy annak kezelése következtében fájdalmat érez ennek enyhítésére, illetőleg megszüntetésére mindig van lehetőség.

Testsúlycsökkenés vagy -növekedés

A daganatos kezelések általában fogyáshoz vezethetnek, de a betegeknél a kemoterápiás kezelés, a szteroid gyógyszerek és a hormonterápia következtében súlygyarapodás is előfordulhat.

Vérrögök

A daganatos betegek különböző okokból ki vannak téve a vérrögök kialakulásának kockázatának, de a vérrögök megelőzésére és kezelésére lépéseket lehet tenni.

Csontproblémák

A csontokból kiinduló vagy a csontokra terjedő daganat csontfájdalomhoz és a szövődmények kockázatának növekedéséhez vezethet, beleértve a csontok gyengülését, a csonttöréseket és a vér magas kalciumszintjét.

KLINIKAI VIZSGÁLATOK

Részvétel egy klinikai vizsgálatban: kísérleti gyógyszer kapnék?

Akár az előrehaladott rákbetegségben szenvedők számára is, sok helyzetben, van kezelési lehetőség, amely nagy valószínűséggel jó hatású. Más esetekben azonban akár a standardtól eltérő kezelés hatékonysága nagyon kicsi, akár a jó hatás (az élet meghosszabbítása) csak nagyon korlátozott ideig tarthat. A jelenlegi kezelések korlátozott hatékonysága miatt az orvosi kutatás próbálja szélesíteni az adott határokat. Az orvostudományban a fejlődés függ a beteggel való együttműködéstől, aki vállalja, hogy saját helyzetében, a lehetséges előnyök vagy rizikók vállalásával segíti a fejlődést abban az irányban, hogy hatékony gyógyszerek és kezelési lehetőségek elérhetővé váljanak.

A klinikai vizsgálatokban való részvétel okai különbözőek:

 

  • Remény abban, hogy egy új, kísérletes gyógyszernek jobb hatása lesz, mint annak a kezelésnek, amelyhez eddig hozzáférhetett.
  • Részt venni az élenjáró orvoslásban.
  • Remény abban, hogy részvétele elősegíti, hogy mások is jó hatással kezelhetők legyenek. Mindehhez meg kell állapítani, hogy a kutatásban lévő részvétel által ön hozzájárul a társadalom érdekéhez, mert ezek nélkül nem lehetne fejlődés az orvoslásban. „Az orvosi kutatás szükséges az adott lehetőségek szélesítéséhez. Ez különösen fontos tény” A klinikai vizsgálatokban nem mindenki vesz rész, sok ember, okkal bizalmatlan és lebeszélhető, mert:
  • A mellékhatás ismeretlen veszélye
  • A kötelező külön vérvételek, képalkotó vizsgálatok és kérdőívek
  • A tudat, hogy a kezelését egy „pénzérme feldobás”-sal döntik el, miután a vizsgálat során a betegek kiválasztása véletlenszerű, egyikük a kísérleti gyógyszert, másikuk a standard kezelést kapja azért, hogy a hatékonyság megfelelően bizonyítható legyen. Gondolatok a klinikai vizsgálatban lévő részvétellel kapcsolatban Annak az eldöntésében, hogy egy klinikai vizsgálat előnyös-e önnek, meg kell kérdeznie az onkológust, hogy milyen vizsgálatok vannak, amelyek az ön állapotáról előnyös információt adnak, és így jók lennének abban az intézetben, ahol önt kezelik, vagy a közeli intézetekben.
  • Ha ön úgy dönt, hogy részt vesz egy klinikai vizsgálatban, részletes, szóbeli magyarázatot kell kapjon mindenről, amit ez magába foglal, és nyomtatott formában is részletes információkat kell kapjon, mielőtt részvételéről végleges döntést hoz.
  • Amennyiben ön részt vesz egy klinikai vizsgálatban, fontos, hogy tudja, ha aláírja a beleegyezést, az nem egy szerződés, és ha ön közben meggondolja magát, visszaléphet a vizsgálattól bármikor és bármilyen okból. Az ön visszalépése a klinikai vizsgálatból semmilyen módon nem befolyásolja az ön orvosi kezelését, és nem változtatja meg az orvosának az önhöz való viszonyát. Lehetőségek arra, hogy klinikai vizsgálatot találjon, amely megfelelő az ön esetében Bárki találhat információn az interneten, találhat olyan vizsgálatot, amely megfelelő az ön esetében. Információ található a nagy vizsgálati regiszterekben (lásd lejjebb). Ha talál önnek megfelelő, hatékonynak látszó vizsgálatot, beszélje meg a kezelő orvosával. Példák a nagy klinikai regiszterekből:
  • www.clinicaltrials.gov – Klinikai vizsgálat regiszter, az USA-ban és világszerte. Információkat tartalmaz a klinikai vizsgálat céljából, a betegek részvételéről kapcsolatos kérdésekről, a vizsgálat központi helyéről, telefonszámáról, stb.
  • www.clinicaltrialsregister.eu – Klinikai vizsgálat regiszter az Európa Unió (EU) tagállamaiban és az European Economic Area (EEA)-ban. Ez a regiszter sokkal kevésbé hasznos mint a fent említett, miután csak az érintett országokban használják, részletes információt nem adnak a vizsgálatokban résztvevő centrumokról vagy a kontaktus részleteiről.

Forrás: ESMO – Betegtájékoztató Ráktúlélőknek

EGYEDI MÉLTÁNYOSSÁG

 

Bizonyos gyógyszerek esetén Egyedi Méltányossági Kérelmet (EMK) kell benyújtani a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Ártámogatási főosztály felé.

Ezen gyógyszerek alkalmazása szigorú protokollhoz kötött, az EMK beadásról minden esetben az onkoteam dönt.

 

Beadandó dokumentumok:
  1. Aláírt betegkérelem
  2. Aláírt szakorvosi kérelem
  3. Onkoteam döntés
  4. CT lelet
  5. Kórtörténet/Ambuláns lap
  6. Vérkép