Daganatos betegség és táplálkozás

Daganatos betegség esetén a táplálkozás kiemelt jelentőséggel bír. Kiegyensúlyozott, vegyes étrend a javasolt, ahol kerüljük bármely ételek tiltását és inkább a mértékletességre helyezzük a hangsúlyt. Fogyasszon kímélő fűszerezésű, könnyen emészthető ételeket gyakrabban, valamint kerülje a szélsőséges diétákat. Egyes élelmiszereket javasolt rendszeresen fogyasztani valamely kedvező tulajdonságuk miatt (pl. magas vitamintartalom), ugyanakkor másokat ajánlott ritkábban, kisebb mennyiségben bevinni a szervezetbe (pl. kristálycukor). Érdemes mindemellett megjegyezni, hogy a táplálkozás egyénfüggő, így a fennálló egyéb társbetegségekhez, mellékhatásokhoz is alkalmazkodni szükséges (pl. cukorbetegség).

A helyes táplálkozás célja itt a sebgyógyulás elősegítése, a fertőzések megelőzése, leküzdése, a regenerálódás, továbbá a megfelelő tápláltsági állapot fenntartása, visszaállítása. A kezelések hatásaként a betegek gyakran legyengülnek, veszítenek súlyukból, így a terápia sikerességét is segíti az energia-, és fehérjedús étrend. Elsődleges cél az optimális testtömeg elérése, fenntartása, megfelelő (erő)tartalék képzése. Daganatos betegeknél, kifejezetten a tüdődaganatoknál, 10-ből 4 személy alultáplált. Ez jelentheti a nem megfelelő fehérje- vagy energiabevitelt, de magából a betegségből adódóan szervezetük több kalóriát igényel.

Testünknek jól hasznosuló, teljes értékű fehérjékre van szüksége, amelyek beépülnek az izomzatba, erősítik a szervezet ellenálló-, védekezőképességét, részt vesznek a sejtek felépítő folyamataiban. Ezek a komplett fehérjék azok, amik tartalmazzák az összes esszenciális, szervezet által nem előállítható aminosavat. Kiváló fehérjeforrások a tojás, a tej és tejtermékek, valamint a hús- és húskészítmények. Húskészítmények esetében javasolt kerülni a füstölt, pácolt, illetve a tartósított termékeket. A kezelések mellékhatásaként előfordulhat átmeneti vagy állandósult laktózintolerancia, ahol a laktózmentes termékek jelentenek megoldást. Magas fehérjetartalmúak még a hüvelyesek (pl. zöldborsó, lencse) és az olajos magvak (pl. dió, mogyoró) is. Fogyasszon nassolnivalóként dióféléket (magas energia-, zsír- és fehérjetartalom), de csemegézhet napközben még joghurtot (a görög joghurt magasabb zsírtartalmú, így testtömeg gyarapítás céljából előnyösebb) müzlivel és gyümölccsel, gyümölcs vagy tejes turmixokat, pudingot vagy sós kekszet sajttal. A testtömeg gyarapítására jó eszköz lehet még a napi többszöri (akár 6-8 alkalom), de egyszerre kisebb mennyiségű étkezés, így emésztőrendszerünket kevésbé terheljük meg. Figyeljen továbbá, hogy a folyadékot igyekezzen az étkezések végén elfogyasztani, ezáltal később érez telítettség érzetet, több táplálékot tud elfogyasztani 1-1 alkalommal. Azonban a naponta elfogyasztott folyadék mennyisége szintén kiemelt jelentőségű. Általánosan elmondható, hogy testtömeg-kilogrammonként napi 30 ml folyadék bevitele fedezi a napi szükségletet.

A megemelkedett energiaigényt főként az alábbi élelmiszerekkel pótoljuk. Gabonafélék közül (kenyérfélék, zsemle, tészta, rizs, liszt) válasszuk a teljes kiőrlésű, barna, rozsos vagy korpás változatokat. A bennük lévő élelmi rostoknak köszönhetően szervezetének védekezőrendszerét is erősíteni tudja (pl. alma, zöldborsó, zabpehely, tönkölybúza, csicsóka), továbbá vércukorszint-, koleszterinszint-csökkentő hatásuk is ismert, valamint székrekedés esetén is hatásosak. Szájnyálkahártya-fekély kialakulásakor azonban érdemes kerülni a magvas/korpás termékek fogyasztását, áttérni a fehér lisztből készült pékárukra, elkerülve ezzel a nyálkahártya további izgatását. Magas élelmi rosttartalmúak még a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket érdemes minél többször nyers formában fogyasztani, főképp az idényjellegűeket, hiszen ezek rendelkeznek a legmagasabb vitamin- és ásványianyag-tartalommal. Naponta 5 alkalommal, nagyjából összesen 400-500 gramm mennyiségben fogyasszon belőlük, akár a szendvics mellé, főzelék formájában, gyümölcssalátaként vagy egy frissítő turmixban. Antioxidáns (szerepe a szabadgyökök hatástalanítása, betegségek megelőzése), valamint fitonutriens (hozzájárul többek között a keringési, a daganatos, illetve a gyulladásos betegségek megelőzéséhez, enyhítéséhez) tartalmuknak köszönhetően szervezetünk védekező rendszerét, ellenálló képességét növelheti rendszeres fogyasztásukkor. Sütés-főzés esetén a zsiradék felhasználásakor kerüljön előtérbe a növényi olajok használata (pl. napraforgóolaj, olívaolaj, tökmagolaj, szőlőmagolaj, stb.). Az állati eredetű zsiradékokat (pl. vaj, zsír), de ide tartozik a kókuszolaj is, magas koleszterin- és telített zsírsav tartalmának köszönhetően javasolt kerülni.

Gyakran az emelkedett kalória- és fehérjebevitel kizárólag az ételek elfogyasztásával nem megoldható. Ekkor megfontolandó a táplálásterápia, a tápszeres kiegészítés, mely a kezelőorvos és dietetikus felügyeletével történik. A tápszerek pontos adagolását, mennyiségét és típusát illetően az aktuális állapothoz alkalmazkodunk. Kérje ebben az egészségügyi személyzet tanácsát!

A kezelési módok tekintetében újabb étrendi változtatásokra kerülhet sor a mellékhatások függvényében. A legfontosabb tényező, amelyet figyelembe kell venni, hogy az emésztőrendszert érintő mellékhatások következtében romlik az emésztés folyamata, így a tápanyagok felszívódása. Tapasztalhat hányingert, hányást, hasmenést, nyelési nehezítettséget, étvágytalanságot, akár székrekedést is. Étvágytalanság esetén a folyadékfogyasztást igyekezzen az étkezések végére hagyni. Próbáljon naponta több alkalommal kisebb mennyiségű ételeket fogyasztani. Ha egyéb panaszok nem állnak fenn, bármit ami jól esik. Ha hányingert tapasztal hideg víz lassú kortyolgatása enyhítheti a panaszokat, esetleg 1-2 darab sós keksz elfogyasztásával. A folyadék pótlása hasmenés és hányás idején is elsődleges szempont. Hasmenéskor érdemes zsírszegényebb ételeket fogyasztani, kevesebb zsiradékot használni főzéskor, valamint a hasmenést követő 1-2 napig tejmentes étrendet tartani. Ha nyeléskor érez nehezítettséget, váltson pépesebb, nedvesebb állagú ételekre, kerülje a száraz ételek (pl. rizs) fogyasztását. A szájnyálkahártya gyulladása esetén szintén a csúszósabb ételeket válassza, továbbá kerülje a nyálkahártyát irritáló csípős fűszerek (pl. torma, bors, mustár, stb.), valamint a paradicsomos ételek és a citrusfélék fogyasztását is. Szintén irritálhatja a nyálkahártya felszínét a magasabb rosttartalmú, korpás pékáruk fogyasztása is. Székrekedés fennállásakor pedig növelje mind a rost-, mind a folyadékbevitelt. A kezelések mellékhatásaként szintén gyakran előfordulhat különféle ételekkel szembeni ételundor, úgynevezett averzió. Leginkább tapasztalt ez a húsfélékkel szemben, amely leggyakrabban átmeneti állapot. Ebben a periódusban ugyanakkor különösen figyeljen a megfelelő fehérjebevitelre, így a tojás és tejtermékek fogyasztására. Ha műtéti megoldásra kerülne sor, az azt megelőző és követő 1-2 hétben javasolt az alábbi étrendi módosításokat figyelni. Ajánlott kerülni a puffadást okozó (hüvelyesek, szénsavas italok), valamint a zsírosabb ételeket, azonban a fehérjebevitelre minden étkezés alkalmával figyeljen, hogy húsfélét, tejterméket vagy tojást tartalmazzon. Próbáljon naponta több alkalommal, kisebb mennyiségeket elfogyasztani, hiszen szervezetének kifejezetten nagy szüksége van a megfelelő energiamennyiségre.

A daganatellenes kezelés következményeként kialakulhat vérszegénység is, ami nem csak a betegek életminőségét rontja, hanem a kezelés hatékonyságát is csökkenti. Ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhat a gyógyulási és túlélési esélyekre. Vashiány léphet fel a szükségletnél kisebb bevitel, a felszívódás zavara vagy a különféle vérzések miatt is. A megfelelő vasellátottsághoz szükséges ügyelni arra, hogy a táplálkozás kiegyensúlyozott legyen. Az állati eredetű élelmi anyagokban (hús, máj, hal) található vas jobban felszívódik, mint a növényi eredetű (kakaópor, száraz hüvelyesek, paraj, zabpehely). A felszívódást előnyösen befolyásolja a megfelelő C-vitamin bevitel (zöldségek, gyümölcsök). A C-vitamin igényt növeli: környezeti stresszhatás, dohányzás, egyes gyógyszerek, lázas állapot, műtéti beavatkozás. Ugyanakkor a vasfelszívódást gátolja a kávé és az erősre főzött tea nagyobb mennyiségű fogyasztása – a csersav tartalma miatt-, illetve a gabonaneműek korpájában lévő anyagok (fitátok).

Figyeljen hát táplálkozására, hiszen egészségi állapotának alakulásához ily módon is hozzájárulhat!

Vincze Klaudia
Dietetikus
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
vinczeklau@gmail.com
06-70/362-4320