Tüdőrák

Statisztikák

A tüdőrákos betegeknek közel 50%-át I-III. ( korai) stádiumban diagnosztizálják.*

*NOTES: Staging based on UICC 7th edition T/N/M; Epi data based on UICC 7th edition

**SOURCES: 1. EpiCast report: NSCLC Epidemiology Forecast to 2025. GlobalData. 2016. 2. Goldstraw, et al. J Thorac Oncol 2016, Korűnyi Bulletin 2020

MILYEN TÜNETEI VANNAK?

A tüdőrák sajnos rendkívül alattomos megbetegedés. Sokszor nagyon hosszú ideig panasz- és tünetmentes marad. Ezért fontos, hogy a korai diagnózis érdekében a rizikócsoportba tartozók (főként dohányosok, 50 év felettiek) részt vegyenek a ma már országosan is elérhető alacsony dózisú sugárterheléssel járó szűrési programban (HUNCHEST).

Vannak azonban tünetek, melyek jellemzőek lehetnek tüdőrákra. Ezek egy része azonban már előrehaladott stádium fennállására utalhat.

krónikus köhögés (6-12 héten túl tartó köhögés), vagy dohányosoknál a köhögés jellegének megváltozása
véres köpet
mellkasi, háti vagy vállfájdalom
végtag gyengeség, zsibbadás
rekedtség, zihálás, nehézlégzés
indokolatlan, hirtelen fogyás
fáradtság, étvágytalanság
nyelési nehézség
gyakori vagy nem szűnő felső légúti megbetegedés

A beteg előbb a háziorvost keresi fel, aki tüdőrák gyanú esetén a területileg illetékes tüdőgondozóba irányítja. A tüdőgondozóban mellkasröntgen készül, és amennyiben a tüdőrák gyanú továbbra is fennáll mellkasi, felső hasi CT vizsgálat történik az adott diagnosztikai centrumban. A mellkasi CT már nagyon informatív az esetleges tüdőrák fennállása tekintetében. Amennyiben a tüdőrák gyanú a CT vizsgálat alapján fennáll, a beteg a tüdőgondozóba történő beutalása, majd invazív kivizsgálás kezdődik (hörgőtükrözés, CT vezérelt biopszia, egyéb) általában a területileg illetékes kórházban, mely akár ambulánsan, vagy kórházi bent fekvéssel is történhet. A tüdőrák diagnózisának ismeretében stádium meghatározó kiegészítő vizsgálatok következnek (PET CT, Koponya CT(MRI), ultrahang). Amennyiben összeáll a kép, a tüdőrák diagnózisának, kiterjedettségének, általános állapotának, terhelhetőségének ismeretében onkoteam dönt a szükséges és lehetséges terápiáról.

A legfontosabb kockázati tényező

Noha az összes tüdőrákos eset több mint 80%-a dohányzáshoz köthető, sok ember lehetett érintett úgy, hogy soha nem dohányzott vagy nem volt kitéve passzív dohányzásnak.

További kockázati tényezők

Beltéri szennyező anyagok, pl. radon, szénfüst
Azbeszt és más rákkeltő anyagok (fapor, hegesztő füst, arzén, ipari fémek, berillium és króm)
Légszennyezés (beleértve a dízel kipufogógázokat)
Korábbi tüdőrák előfordulása a betegnél vagy a családban
Sugárkezelés
Életkor – 65 éves vagy idősebb
Nem megfelelő táplálkozás

A következő állapotok növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát:

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
Tüdőfibrózis
Fej, nyak vagy nyelőcső daganat
Lymphoma vagy mellrák (melyet mellkasi sugárterápiával kezeltek)

SZŰRÉS

Magyarországon is elérhető egy speciális tüdőrák diagnosztikus vizsgálati lehetőség.
A tüdőrák korai felfedezésére hagyományos tüdőszűréssel szemben a más vizsgálattal esetleg nem látható elváltozásokat is kimutatni képes alacsony sugárdózisú CT vizsgálattal történik.

Ha Ön vagy jelenleg is dohányos, vagy a dohányzásról 15 éven belül szokott le, és élete során átlagosan 25 évig napi 1 csomag cigarettát elszívott ez fokozott rizikót jelent erre felhívnánk a figyelmét.

Ha ötven évnél idősebb, vagy ötven évesnél idősebb rokona van, javasoljuk, hogy saját biztonsága érdekében Ön, vagy rokona vegye igénybe ezt az egyszerű, semmilyen kellemetlenséget nem okozó, káros következménnyel nem járó néhány perces vizsgálatot!

Ha Önnek tünetei vannak, ami alapján az orvosa is javasolja ezt a speciális diagnosztikus vizsgálatot mindenképpen keresse ennek lehetőségét.

Mielőbbi biztos tudás, esélyesebb gyógyulás!

VIZSGÁLATOK A DIAGNÓZIS ELŐTT

Mellkas CT

Hogyan készüljön a mellkas CT vizsgálatra?

A vizsgálat nem igényel különösebb felkészülést. Ugyanakkor, ha kontrasztanyagos CT vizsgálatra kerül sor, fontos, hogy éhgyomorra érkezzen a vizsgálatra, tehát az időpont előtt 6 órával már ne fogyasszon ételt.
Kontrasztanyagos vizsgálat elvégzéséhez 1 hónapnál nem régebbi laborlelet szükséges, mely tartalmazza a kreatinin és karbamid szintet a vesefunkciók ellenőrzéséhez.
Kontrasztanyagos vizsgálat előtt egyes, szájon át, cukorbetegségre szedett gyógyszerek bevételét a vizsgálat előtt 48 órával fel kell függeszteni és a vizsgálatot követően, 48 óra letelte után lehet megkezdeni. Az elhagyni szükséges gyógyszerekről mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával a vizsgálat előtt!

PET CT

Szükséges adatok: telefonszám (időpont egyeztetés telefonon fog történni) testsúly, testmagasság, allergia, diabétesz esetén az alkalmazott gyógyszer/ek neve.

A kapott lelettel, kérjük mindig jelentkezzen kezelőorvosánál! Miként készüljön a PET/CT vizsgálatra?

A vizsgálat előtt éhgyomri állapot szükséges. A vizsgálat előtt legalább 4- 6 órával már ne étkezzen! A megfelelő hidráltság miatt, cukormentes folyadék bőséges fogyasztása a vizsgálatot megelőző 2 órában ajánlott (legalább egy liter szénsavmentes ásványvíz diabetikus ital vagy más folyadék). A vizsgálatot követően a megfelelő összetételű, szénhidrátban gazdag táplálék fogyasztható.
Törekedni kell arra, hogy a vércukor koncentráció a vizsgálat kezdetekor lehetőleg a referencia tartományban, de mindenképpen 8 mmol/l alatt legyen! Amennyiben közvetlenül a vizsgálat előtt mért vércukra 8 mmol/l (144 mg/dl) érték felett van, a megváltozott glükóz metabolizmus mintázat miatt, előfordulhat, hogy a vizsgálatot el kell halasztanunk egy másik napra.
Ha cukorbeteg, kérjük, ezt a bejelentkezés alkalmával feltétlenül jelezze!
Amennyiben ön terhes, vagy terhes lehet, kérjük, ezt jelezze orvosának, és a vizsgálatra bejelentkezéskor!
Amennyiben rendszeresen szed bármilyen gyógyszert, kérjük ezeket a kezelőorvosa által előírt, szokásos rendben szedje be.
Szoptatós kismamák a vizsgálat előtt lehetőleg gyűjtsenek egy napra elegendő tejet, mert a vizsgálat alatt és közvetlenül utána nem szoptathatnak. Az emlőket a vizsgálat után ajánlott kifejni, majd ezt követően 20 órával már vissza lehet térni a szoptatási rendhez. A legnagyobb biztonságra törekvés érdekében gyermek, vagy terhes nő lehetőleg ne kísérje a beteget a PET/CT- vizsgálatra.
Ha a vizsgálat előtti pár hónapban műtéten, sugár- vagy kemoterápiás kezelésen esett át, ezek egyaránt megváltoztatják az érintett területen elhelyezkedő ép szövetek glükóz-anyagcseréjét, így csak megfelelő várakozási idő beiktatását követően szabad a PET/CT-vizsgálatot elvégezni, annak érdekében, hogy az esetleges hamis pozitív, vagy hamis negatív eredmények lehetősége minimális legyen.
Kerülje a megterheléssel járó tevékenységet a vizsgálatot megelőző 72 órában. Erőteljes fizikai munka, sportolás, testedzés stb. Célszerű ügyelni arra, hogy a vizsgálat napján, annak kezdetéig, ne fázzon (viseljen meleg ruházatot).

Tüdőtükrözés (Bronchoscopia):

Aszövettani diagnózishoz és a további terápiához elengedhetetlen.

Hogyan készüljön a tüdőtükrözésre?

Éhgyomorra érkezzen, a vizsgálat előtt 6 órával már ne egyen és lehetőleg ne is igyon!
Véralvadás gátló gyógyszereit (pl. Aspirin protect, Syncumar, Warfarin, LMWH, clopidogrel stb.) a tüdőtükrözés előtt 1 héttel el kell hagyni – ennek a pontos kivitelezésében tartsa be szakorvosaink, vagy kezelőorvosa javaslatait.
Ha altatásban történik a tüdőtükrözés, akkor a vizsgálat előtt 6 órával már nem lehet inni sem. Ilyen esetben a vizsgálathoz kérjük hozzon kísérőt, mert a bódító injekció vagy altatás miatt csak kísérővel távozhat, autót nem vezethet.
Vérnyomáscsökkentő gyógyszerét a vizsgálat reggelén egy korty vízzel vegye be, az egyéb gyógyszerei vonatkozásában kérjük tartsa be szakorvosaink, vagy kezelőorvosa javaslatait.
Mivel a légúti tükrözés során a garat helyi érzéstelenítésével kezdik a vizsgálatot, melyhez helyi érzéstelenítő sprayt alkalmaznak, kérjük jelezze, ha Lidocainra allergiás, hogy alternatív készítményt alkalmazhassunk az Ön esetében.
Fontos, hogy a hörgőtükrözést követően 2 óráig nem lehet sem inni sem enni az érzéstelenítés miatt.
A bronchoszkópiás vizsgálathoz kérjük mindenképpen hozza magával a szakorvosaink, vagy kezelőorvosa javaslata alapján elvégzett friss laboratóriumi vizsgálat, EKG és légzésfunkciós vizsgálat leleteit, a mellkas CT vagy PET-CT vizsgálat eredményeit és a vizsgálatok képi anyagát CD-n, valamint a korábbi orvosi dokumentációját.

A vizsgálat során lehetőség van rá, hogy az orvos betekintsen a légcsőbe és annak a tüdőn belül lévő elágazódásaiba, és azok kóros elváltozásait felismerje. A vizsgálat helyi érzéstelenítésben történik. Az eszközt szájon, vagy orron keresztül vezetjük le. Ha szükséges, a hajlékony eszközzel akár a tüdőlebenyek kisebb hörgőcskéibe is el lehet jutni. A bronchoszkóp csatornáján keresztül lehetőség van kicsiny csipesszel, hörgőkefével illetve a légúti váladék kimosásával anyagvételre, szövet-, sejttani illetve bakteriológiai vizsgálathoz. Az endoscoppal nem látható elváltozások esetén röntgen ellenőrzése mellett végezzük a mintavételt.

Kérjük ügyeljen a következőkre:

24 órával a vizsgálat előtt ne dohányozzon
4 órával a tervezett vizsgálat előtt ne egyen és ne igyon semmit
Gyógyszerei bevételét beszélje meg a kezelőorvosával. Különösképpen ha a gyógyszerei között véralvadásgátló is szerepel.
Amennyiben véralvadást befolyásoló gyógyszert szed erről tájékoztassa a vizsgálatot végző orvost.

Lehetséges leggyakoribb szövődmények:

Nagyobb, nehezen uralható vérzések előfordulása nagyon ritka
A gége, légcső, hörgők sérülései nagyon ritkák
Nagyon ritkán levegő kerülhet a mellhártya lemezei közé, (légmell) amit le kell szívni.
A légutak fertőzése nagyon ritka
A gégegörcs teljes biztonsággal nem zárható ki, de nagyon ritka.
Keringési és légzési komplikációk csak igen extrém esetekben fordulnak elő.

A vizsgálat után:

Rövid ideig rekedtséget tapasztalhat.
Köpetében a vizsgálat utáni első két napon vérnyomokat észlelhet.
A vizsgálat napján lázkiugrás előfordulhat. A torok és a garat érzéstelenítése miatt, a “félrenyelés” kivédésére a vizsgálat után 2 óráig nem ihat és nem ehet semmit. Amennyiben a vizsgálat során beadott gyógyszerek az Ön reakcióképességét csökkentik, erről az orvos tájékoztatni fogja.

Kérjük, hogy a kórházat az orvossal történt megbeszélés alapján hagyja el.

Amennyiben rosszullét, lázas állapot, vérzés, légzési nehézségek lépnek fel, kérjük azonnal értesítse kezelőorvosát, ha ezek a tünetek csak a beavatkozást követően jelentkeztek.

A beavatkozás elmaradása akadályozhatja a kórkép diagnosztizálását, és ezért a megfelelő kezelést. A vizsgálat időtartama 10-15 perc. Előfordulhat, hogy ütemezett előjegyzés ellenére is Önnek várakoznia kell, mert a sürgősséggel jelentkező, súlyos betegek soron kívüliséget élveznek.

A vizsgálatra asszisztens szólítja, aki végig közvetlen kapcsolatban lesz Önnel, számos kérdést fog feltenni. Amennyiben Ön nem ellenzi, kérjük, adja át neki leleteit, röntgenfilmjeit, CD-jét, és régi zárójelentéseit, hogy a vizsgáló orvos számára minél több információ álljon rendelkezésre a lelet értékeléséhez. Alternatív beavatkozás: A beavatkozásnak egyéb alternatívája nincs, a beavatkozás elmaradása az állapot rosszabbodásával járhat.

CT vezérelt tűbiopszia

Azokban az esetekben, amikor a tüdőben olyan elváltozás van, melyet csak úgynevezett szövettani vizsgálattal lehet igazolni, az elváltozás helyétől függően több lehetőségünk van mintavételre. Az esetek egy részében hörgőtükrözéssel, a légcső felől vesznek mintát. Lehet mellkassebészeti módszerekkel, műtéttel mintát venni, és van arra lehetőség, hogy a mellkasfalbőrén keresztül, CT vizsgálattal vezérelve mintavételi tűvel tesszük azt meg.

Az Ön esetében ez utóbbi beavatkozás a legcélravezetőbb.

A beavatkozást végző radiológus megnézte az Ön korábbi vizsgálatait, és ez alapján javasolja azt, hogyan feküdjön a CT vizsgálóasztalra. Olyan pontot kell keresnie a bőrön, ahonnan egyrészt a mellkasfali csontok (Bordák, szegycsont, lapockák) nincsenek a tű útjában, másrészt a lehető legrövidebb szakaszon érintse a tüdőt. Éppen ezért lehet, hogy a kiinduló testhelyzeten változtatni kell. Amikor megvan a legjobb póz, kérjük ügyeljen arra, hogy már ne mozduljon meg. Az egész vizsgálat alatt próbáljon mozdulatlanul feküdni, és egyenletesen lélegezni. Ezután a szúrás helyét elérzéstelenítik. Ettől még érezhet fájdalmat, főleg a mellhártyán való átszúrás lehet kellemetlen. A radiológus folyamatosan mondja, mit tesz, kövesse utasításait. Amikor a biopsziás tű jó helyzetben van, lehetőség szerint 2-3 szövethengernyi adagot vesznek a kérdéses területből. Ezeket formalinba helyezve küldik a körszövettani vizsgálatra.

A beavatkozás leggyakoribb velejáró szövődménye a légmell (PTX) kialakulása. A tüdőnk egy lufi, mely a mellkas “dobozának” falához lapul szorosan. Ha beleszúrunk, a levegő kiszökhet, és a mellűrbe juthat ki a levegő. Ez az esetek egy jelentős részében magától abbamarad, de néha a mellkassebészeknek vékony csövet kell behelyezniük, hogy segítsék a gyógyulást. A másik gyakori szövődmény az, hogy a tűszúrás helyén lévő sebből vérzés indul, amely vérköpés vérköhögés képében jelentkezik. Ezt általában gyógyszeresen lehet csillapítani.

Mindkét kockázat miatt fontos, hogy véralvadásgátló gyógyszereit a vizsgálat előtt a kezelőorvos által elmondott módon függessze fel, és ezért készül légzésfunkciós vizsgálat és laborvizsgálat a beavatkozás előtt.

A biopszia után ne felejtse el – 24 órára be kell feküdnie a kórházba, a napot sok pihenéssel, magát nem megőröltetve töltse.

Bármi egyéb kérdése felmerül, forduljon kezelőorvosához, vagy a beavatkozást végző orvoshoz bizalommal

MIT JELENT A TÜDŐRÁK?

Patológia

A tüdőrák diagnózisa egyenlő a megbetegedés patológiai igazolásával. Ez történhet sejttani (citológiai) mintából, vagy szövettani (hisztológiai) minta segítségével. Amíg a patológiai diagnózis nem adott, addig a tüdőrákos megbetegedés gyanújáról, vagy alapos gyanújáról beszélhetünk.

Két nagy csoportot különböztetünk meg. A betegség kb. 15 %-t kitevő kissejtes tüdőrákot, illetőleg értelemszerűen a 85 %-ban előforduló nem kissejtes tüdőrákot.

A kissejtes tüdőrák rendkívül agresszív megbetegedés. Előrehaladott stádiumban kezelés nélkül a betegek csak néhány hónapot élhetnek. Ezért fontos, hogy a diagnózis, illetőleg a staging vizsgálatok (a stádium meghatározás) ismeretében a kezelést mielőbb megkezdjük. Jelenlegi ismereteink alapján a kissejtes tüdőrákot homogén betegségként kezeljük, pedig tudjuk, hogy heterogén, és feltételezzük, hogy a hetergenitás feltárásával, megfelelő biomarker alapú célpontokkal a kezelések eredményességét javítani lehetne. Eddig azonban nem ismerünk egyetlen olyan genetikai eltérést sem, mely alapján tervezett terápia egyértelmű hatékonyságot mutatna.

A nem kissejtes tüdőrák több alcsoportja ismert, a kb. 25 %-ban előforduló laphámsejtes forma, illetőleg a nem laphámsejtes nem kissejtes tüdőrák. Ebben a csoportban döntő többségében, 46%-ban előforduló mirigyhám jellegű daganatról beszélünk, illetőleg a néhány százalékban előforduló nagysejtes nem kissejtes tüdőrákról. Manapság már nem szabad szisztémás terápiát kezdeni biomarker meghatározások nélkül. A nem laphámsejtes nem kissejtes tüdőrák terápiájának minden esetben biomarker alapúnak kell lennie. Ki kell zárni, az úgynevezett onkogén addiktív formákat, melynek a kezelési stratégiája élesen eltér a nem onkogén addiktív tumorokétól.

Az immunkezelés tekintetében evidencia alapú marker az úgynevezett PDL1 meghatározás. A célzott terápia vonatkozásában is ismerünk több olyan biomarkert, mely alapján igen hatékony kezelés tervezhető. Az EGFR mutáció, ALK transzlokáció, ROS1, BRAF, V600E pozitivitás mellett már vannak újabb befogadott célpont alapú kezelések (NTRK, MET e14, RET).Ezek száma folyamatosan bővül. Ez azt jelenti, hogy főként mirigyhám jellegű daganatok esetén a betegek kb. egynegyedénél hatékony célzott terápia lehetősége állhat fenn.

A patológiai diagnosztikának fontos újabb eleme a vérből való biomarker diagnosztika. Ezt liquid biopsziának hívják, ami leegyszerűsítve tulajdonképpen egy vérvételt jelent. A molekuláris genetikai vizsgálatok fejlődésével egyre finomodnak és gazdagondnak azok a lehetőségek, melynek segítségével az adott daganat molekuláris jellemzőit fel tudjuk tárni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy jelenleg csupán vérvizsgálattal tüdőrákot nem lehet diagnosztizálni.

A liquid biopszia segíthet a biomarker alapú kezelések megtervezésében, illetőleg lehetőség van a vérben lévő daganat sejtek kezelés során való átalakulásának a vizsgálatára. Ilyen lehet például a daganatsejtben lévő génhibáknak a transzformációja, vagy eltűnése az adott hatékony kezelés során, mely a terápia sikerességének monitorozására is alkalmas lehet.

Amikor a tüdőrákos beteg esete az onkológiai bizottság elé kerül ismernünk kell tehát a diagnózist, esetünkben a tüdőrákot, melyet patológiai diagnosztikával megállapítottunk, a releváns biomarkereket szintén meghatároztattuk. Azonban a beteg általános állapotának felmérése mellett nagyon fontos, hogy meghatározzuk a betegség kiterjedettségét, ez a staging vizsgálatok segítségével lehetséges.

Stádium beosztás (staging)

A stádium beosztás figyelembe veszi a primer daganat (esetünkben a tüdőrák) nagyságát (T faktor), a tüdőkapuban lévő (hiláris) illetőleg a szív és tüdő közötti terület (mediastinum) ás a kulcscsont feletti nyirokcsomó régió (supraclavicularis) daganatos érintettségét (ezek az N faktort képviselik), és az M faktort, mely a távoli egyéb szervekbe való áttétek jelenlétét reprezentálja.

Összességében tehát ezek alapján beszélünk TNM klasszifikációról. Amennyiben a klinikai vizsgálatok alapján történik a stádium meghatározás cTNM-ről, amennyiben reszekciós tüdőműtéten esett a beteg akkor pTNM-ről beszélünk. Ha a beteg a tervezett sebészeti műtét előtt kemoterápiát kap (úgynevezett neoadjvuáns kezelés) akkor yTNM-ről beszélünk.

T faktor

A tüdődaganat méretét veszi figyelembe. A T1 daganatméret 3 centimétert nem meghaladó primer tumort jelez. T1 a,b,c, jelölés a daganatméret 1 – 3 cm-es maximális átmérőjét jelöli. A T2 daganat 3 – 5 cm-es primer tumort jelez, a T3 5 – 7 cm-es méretet jelez, míg a T4 az 5 – 7 cm.-nél nagyobb daganatméretet. A T faktor függ még a primer tüdőrák környezetébe való esetleges beterjedés mikéntjétől, mértékétől is.

N faktor

A nyirokcsomó áttétek jelenlétét mutatja. N1 a hiláris, N2 a mediasztinalis (gátor üreg a tüdők közötti tér), N3 a supraklavikuláris ( kulccsont feletti), illetőleg ellenoldali mediasztinalis nyirokcsomó régiókat reprezentálja.

M faktor

A távoli áttét(ek) jelenlétét jelzi. M1a esetén ellenoldali tüdő áttétről, illetőleg szívburok, ill. mellhártya tumoros érintettségéről beszélünk. M1b egy szervi, de nem a mellkasi szervekben lévő áttétet mutatja, míg az M1c többszörös kiterjedt áttétképződésre utal.

A TNM rendszerbe

A TNM rendszerbe sorolás úgy áll össze, hogy amennyiben nincs az adott lokalizációban (N,M) daganatos érintettség akkor N0, illetőleg M0-ról beszélünk, amennyiben van, akkor a fentiekben értelmezhető. Példaként említve, ha valakinek a staging vizsgálata során T3N1M0 laphámsejtes karcinóma igazolódik, annyit jelentet, hogy a daganat mérete 5 és 7 cm. között van és a tüdőkapuban nyirokcsomó áttét mutatkozik. Távoli áttétet nem lehetett kimutatni.

A tüdőrák stádium beosztását, a TNM rendszerbe való beillesztését az úgynevezett staging vizsgálatokkal tudjuk elvégezni. Ebbe beletartozik a mellkas, felső hasi CT vizsgálat, koponya CT (MRI), ultrahang vizsgálatok, PET/CT vizsgálat.
Összességében tehát, amennyiben megtörtént a korrekt staging vizsgálat, a patológiai típus, biomarkerek ismeretében jöhet az onkoteam, mely e paraméterek ismeretében tud dönteni a komplex kezelésről.

Mi az a biomarker-vizsgálat és miért alkalmazzák a tüdődaganat kezelésében?

A biomarkerek olyan fehérjék, melyeket az orvosok meg tudnak mérni az Ön szöveteiben, vérében és egyéb testnedveiben (például a tüdőt körbevevő folyadékban). A biomarkerek voltaképpen olyan hibák vagy elváltozások a sejtben, amelyek hatására kialakulhat a tüdőrák. Az Ön tüdődaganatában lévő DNS különbözik az egészséges sejtek DNS-étől. Sok daganat-biomarker nem az Ön saját génjei, hanem az Ön daganatában megtalálható egyedi gének és molekulastruktúra következtében reagál a kezelésre. A tüdőrák mutációi rendszerint nem örökletesek, vagyis Ön nem örökíti át azokat gyermekeire. Ez az oka annak, hogy kezelőorvosa a tüdőrák biomarker-vizsgálatát kérheti. A biomarker-vizsgálattal fény derülhet azokra a „hajtóerőkre”, melyek hatására a tüdőrák növekedésnek indulhat, illetve előre lehet jelezni, mennyire fog jól reagálni a szervezete bizonyos típusú kezelésekre.

A tüdőrák stádium beosztását, a TNM rendszerbe való beillesztését az úgynevezett staging vizsgálatokkal tudjuk elvégezni. Ebbe beletartozik a mellkas, felső hasi CT vizsgálat, koponya CT (MRI), ultrahang vizsgálatok, PET/CT vizsgálat. Összességében tehát, amennyiben megtörtént a korrekt staging vizsgálat, a patológiai típus, biomarkerek ismeretében jöhet az onkoteam, mely e paraméterek ismeretében tud dönteni a komplex kezelésről.

A tüdőrákkal diagnosztizált betegeknek érdemes beszélniük a biomarker-vizsgálatról az őket ellátó egészségügyi csapattal, hogy megismerjék, milyen tesztek (például egyetlen gén vizsgálata, célzott panelvizsgálat, átfogó genomikai profilalkotás stb.) javasoltak a tüdődaganat típusa és stádiuma, valamint a legfrissebb klinikai irányelvek alapján. Gyakori biomarkerek például az ALK, a BRAF, az EGFR, a HER2, a
KRAS, a MET exon 14-átugró mutáció, az NTRK, a RET és a ROS1, illetve fehérjék. Lehet, hogy már hallott vagy hallani fog ezekről. A biomarkerek ismerete segíthet Önnek és az Önt ellátó egészségügyi szakembereknek abban, hogy minél több információ birtokában döntsenek az Önnél fennálló tüdődaganat kezeléséről. Bármilyen
új kezelés megkezdése előtt (például a diagnózis felállításakor, a betegség kiújulása vagy súlyosbodása esetén), kérdezze meg az Önt ellátó egészségügyi szakembereket a biomarker-vizsgálatról. Ne feledje, hogy még abban az esetben sem lehet biztosra venni, hogy a célzott terápia hatásosnak bizonyul majd a tüdődaganat ellen, ha jelen van egy biomarker.

Hogyan kerül sor a biomarkerek vizsgálatára?

ÁBRA: A biomarker-vizsgálat menete

Szövettani és vérminták vizsgálata révén az orvos részletes képet kaphat arról, hogy milyen típusú da-ganat áll fenn a betegnél. Meghatározott biomarkerek azonosítása esetén a rákellenes kezelés minden beteg számára személyre szabható.

Szöveti biopszia

Napjainkban a biomarker vizsgálatot elsősorban szöveti biopsziával végzik.

Kezelőorvosa megbeszéli Önnel, hogy a daganata mérete és elhelyezkedése alapján mi az Ön számára megfelelő terápiás lehetőség. A mintavételhez és ezáltal a diagnózishoz vezető legfontosabb módszerek a következők:

– Hörgőtükrözés (bronchoszkópia): leggyakrabban hörgőtükrözéssel végzik el a biopsziát; ez az eljárás láthatóvá teszi a légutak belsejét és lehetőséget ad néhány minta vételére is. A hörgőtükrözés előtt érzéstelenítő gyógyszert permeteznek a szájba és a torokba. Néhány esetben altatásban végzik az eljárást.

– Hörgőn belüli (endobronchiális): ultrahanggal vezérelt, a hörgőn keresztül (transzbronchiális) tűvel végzett aspiráció (EBUS-TNA): ez az eljárás alkalmazható bizonyos nyirokcsomók felmérésére és minta vételére. Ehhez helyi érzéstelenítésre, valamint altatásra van szükség.

– Mellkasfalon keresztüli (transzthorakális): tűbiopszia: ha a gyanús térfoglalás a tüdőben a mellkasfalhoz közel helyezkedik el, lehetőség van arra, hogy tű segítségével a mellkasfalon át nyerjenek szövetmintát. Általában elegendő helyi érzéstelenítést alkalmazni a betegnél.

– Mellkascsapolás (thoracentézis): a tüdőt körbevevő folyadék esetén az orvos tűvel lebocsátja a folyadékot, majd laboratóriumba küldi, ahol megvizsgálják, hogy tartalmaz-e daganat sejteket. Az eljárás során az orvos helyi érzéstelenítést alkalmaz.

– Mellkastükrözés (thorakoszkópia): A sebész apró bemetszést ejt a mellkasfalon, amelyen keresztül meg lehet vizsgálni a tüdőt és mintát lehet venni kivizsgálás céljából. Az eljárásra általános érzéstelenítés mellett kerül sor.

Mi történik a vizsgálat után?

A mintát laboratóriumba küldik, ahol megvizsgálják, hogy találhatók-e bennük bizonyos biomarkerek. A laboratórium által kiadott leleten olvasható, hogy azonosítottak-e olyan biomarkereket a daganat sejtekben, melyek segíthetik az Ön számára megfelelő kezelési módszer kiválasztását.

A biomarker-vizsgálat eltarthat némi ideig, viszont érdemes kivárni a teszt eredményeit, ugyanis nagyon fontos szerepet töltenek be a kezelési döntések meghozatalában. Az Önt kezelő egészségügyi csapatnak muszáj tisztában lenni a vizsgálatok eredményével ahhoz, hogy az Ön számára megfelelő kezelési tervet állíthassák össze. A teszt elvégzése után egy kis létszámú, de számos tudományterületet felölelő szakemberekből álló csapat (az onkológiai bizottság) áttekinti és értelmezi a leletet, hogy javaslatot tegyenek az Ön számára megfelelő kezelési módszerre. Ezt követően elmagyarázzák Önnek az eredményeket és a kezelést.

Amennyiben más egészségügyi szolgáltató felé is szeretné megmutatnia leleteit, a leletek elektronikus példánya megtalálható az internetes felhő alapú országos egészségügyi nyilvántartó rendszerben (EEESZT.)